Hungarian Bible

Psalms 118

Psalms

Return to Index

Chapter 119

1

 

   Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.  

 

 


2

 

   Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, [és] teljes szívből keresik őt.  

 

 


3

 

   És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak.  

 

 


4

 

   Te parancsoltad [Uram,] hogy határozataidat jól megőrizzük.  

 

 


5

 

   Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére!  

 

 


6

 

   Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!  

 

 


7

 

   Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.  

 

 


8

 

   A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem!  

 

 


9

 

   Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?  

 

 


10

 

   Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!  

 

 


11

 

   Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.  

 

 


12

 

   Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.  

 

 


13

 

   Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.  

 

 


14

 

   Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.  

 

 


15

 

   A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.  

 

 


16

 

   Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el.  

 

 


17

 

   Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.  

 

 


18

 

   Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.  

 

 


19

 

   Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat.  

 

 


20

 

   Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.  

 

 


21

 

   Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.  

 

 


22

 

   Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megőriztem a te bizonyságaidat!  

 

 


23

 

   Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik.  

 

 


24

 

   A te bizonyságaid én gyönyörűségem, [és] én tanácsadóim.  

 

 


25

 

   Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.  

 

 


26

 

   Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!  

 

 


27

 

   Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!  

 

 


28

 

   Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!  

 

 


29

 

   A hamisságnak útját távoztasd el tőlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!  

 

 


30

 

   Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak előttem.  

 

 


31

 

   Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!  

 

 


32

 

   A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!  

 

 


33

 

   Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megőrizzem azt mindvégig.  

 

 


34

 

   Oktass, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből.  

 

 


35

 

   Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.  

 

 


36

 

   Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.  

 

 


37

 

   Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.  

 

 


38

 

   Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.  

 

 


39

 

   Fordítsd el tőlem a gyalázatot, a mitől félek; hiszen jók a te ítéleteid.  

 

 


40

 

   Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.  

 

 


41

 

   És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,  

 

 


42

 

   Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!  

 

 


43

 

   És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!  

 

 


44

 

   És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.  

 

 


45

 

   És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.  

 

 


46

 

   És a királyok előtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.  

 

 


47

 

   És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.  

 

 


48

 

   És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről.  

 

 


49

 

   Emlékezzél meg a te szolgádnak [adott] igédről, a melyhez nékem reménységet adtál!  

 

 


50

 

   Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.  

 

 


51

 

   A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtől.  

 

 


52

 

   Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom.  

 

 


53

 

   Harag vett rajtam erőt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet.  

 

 


54

 

   Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.  

 

 


55

 

   Uram! a te nevedről emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet.  

 

 


56

 

   Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megőriztem.  

 

 


57

 

   Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása.  

 

 


58

 

   Teljes szívből könyörgök a te színed előtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint!  

 

 


59

 

   Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.  

 

 


60

 

   Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat.  

 

 


61

 

   Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; [de] a te törvényedről el nem feledkezem.  

 

 


62

 

   Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.  

 

 


63

 

   Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják.  

 

 


64

 

   A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre!  

 

 


65

 

   Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.  

 

 


66

 

   Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.  

 

 


67

 

   Minekelőtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra.  

 

 


68

 

   Jó vagy te és jóltevő, taníts meg engem a te rendeléseidre.  

 

 


69

 

   A kevélyek hazugságot költöttek reám, [de] én teljes szívből megtartom a te parancsolataidat.  

 

 


70

 

   Kövér az ő szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm.  

 

 


71

 

   Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet.  

 

 


72

 

   A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst.  

 

 


73

 

   A te kezeid teremtettek és erősítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat.  

 

 


74

 

   A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem.  

 

 


75

 

   Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem.  

 

 


76

 

   Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint.  

 

 


77

 

   Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm.  

 

 


78

 

   Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, [holott] én a te határozataidról gondolkodom.  

 

 


79

 

   Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat!  

 

 


80

 

   Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek.  

 

 


81

 

   Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod [kivánása] miatt; a te igédben van az én reménységem.  

 

 


82

 

   A te beszéded [kivánása] miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?  

 

 


83

 

   Noha olyanná lettem, mint a füstön levő tömlő; a te rendeléseidről el nem feledkezem.  

 

 


84

 

   Mennyi a te szolgádnak napja, [és] mikor tartasz ítéletet az én üldözőim felett?  

 

 


85

 

   Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint [élnek.]  

 

 


86

 

   Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem!  

 

 


87

 

   Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat.  

 

 


88

 

   A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem a te szádnak bizonyságait.  

 

 


89

 

   Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben.  

 

 


90

 

   Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg a földet és áll az.  

 

 


91

 

   A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál.  

 

 


92

 

   Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.  

 

 


93

 

   Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem.  

 

 


94

 

   Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem.  

 

 


95

 

   Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, [de] én a te bizonyságaidra figyelek.  

 

 


96

 

   Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa.  

 

 


97

 

   Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!  

 

 


98

 

   Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.  

 

 


99

 

   Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.  

 

 


100

 

   Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.  

 

 


101

 

   Minden gonosz ösvénytől visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet.  

 

 


102

 

   Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem.  

 

 


103

 

   Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél [édesbb] az az én számnak!  

 

 


104

 

   A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét.  

 

 


105

 

   Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.  

 

 


106

 

   Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.  

 

 


107

 

   Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint.  

 

 


108

 

   Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre.  

 

 


109

 

   Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedről el nem feledkezem.  

 

 


110

 

   Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem.  

 

 


111

 

   A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok.  

 

 


112

 

   Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha [és] mindvégig.  

 

 


113

 

   Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem.  

 

 


114

 

   Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.  

 

 


115

 

   Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait.  

 

 


116

 

   Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.  

 

 


117

 

   Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.  

 

 


118

 

   Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság.  

 

 


119

 

   Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat.  

 

 


120

 

   Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől.  

 

 


121

 

   Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak!  

 

 


122

 

   Légy kezes a te szolgádért az ő javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem.  

 

 


123

 

   Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után.  

 

 


124

 

   Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem!  

 

 


125

 

   Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat!  

 

 


126

 

   Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet.  

 

 


127

 

   Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.  

 

 


128

 

   Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyűlölöm.  

 

 


129

 

   Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megőrzi azokat.  

 

 


130

 

   A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, [és] oktatja az együgyűeket.  

 

 


131

 

   Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat.  

 

 


132

 

   Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelőin.  

 

 


133

 

   Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!  

 

 


134

 

   Oltalmazz meg az emberek erőszakosságától, hogy megőrizzem a te határozataidat!  

 

 


135

 

   A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre!  

 

 


136

 

   Víznek folyásai erednek az én szemeimből azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet.  

 

 


137

 

   Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos.  

 

 


138

 

   A te bizonyságaidat igazságban és hűségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben.  

 

 


139

 

   Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedről az én ellenségeim.  

 

 


140

 

   Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.  

 

 


141

 

   Kicsiny vagyok én és megvetett, [de] a te határozataidról el nem feledkezem.  

 

 


142

 

   A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz.  

 

 


143

 

   Nyomorúság és keserűség ért engem, [de] a te parancsolataid gyönyörűségeim nékem.  

 

 


144

 

   A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!  

 

 


145

 

   Teljes szívből kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet.  

 

 


146

 

   Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megőrzöm a te bizonyságaidat.  

 

 


147

 

   Hajnal előtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem.  

 

 


148

 

   Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam.  

 

 


149

 

   Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint!  

 

 


150

 

   Közelgetnek [hozzám] az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtől messze távoztak.  

 

 


151

 

   Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság.  

 

 


152

 

   Régtől fogva tudom a te bizonyságaid felől, hogy azokat örökké állandókká tetted.  

 

 


153

 

   Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedről nem felejtkezem el!  

 

 


154

 

   Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem!  

 

 


155

 

   Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törődnek a te rendeléseiddel.  

 

 


156

 

   Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem.  

 

 


157

 

   Sokan vannak az én háborgatóim és üldözőim, [de] nem térek el a te bizonyságaidtól.  

 

 


158

 

   Láttam a hűteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják.  

 

 


159

 

   Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem!  

 

 


160

 

   A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló.  

 

 


161

 

   A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; [de] a te igédtől félt az én szívem.  

 

 


162

 

   Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált.  

 

 


163

 

   A hamisságot gyűlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem.  

 

 


164

 

   Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért.  

 

 


165

 

   A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk.  

 

 


166

 

   Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem.  

 

 


167

 

   Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem.  

 

 


168

 

   Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van előtted.  

 

 


169

 

   Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint.  

 

 


170

 

   Jusson elődbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem!  

 

 


171

 

   Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre.  

 

 


172

 

   Nyelvem a te beszédedről énekel, mert minden parancsolatod igaz.  

 

 


173

 

   Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam!  

 

 


174

 

   Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem.  

 

 


175

 

   Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam!  

 

 


176

 

   Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!  

 

 


Psalms 120

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: