Hungarian Bible

Luke 20

Luke

Return to Index

Chapter 21

1

 

   És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok hányják az ő ajándékaikat a perselybe.  

 

 


2

 

   Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete.  

 

 


3

 

   És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete:  

 

 


4

 

   Mert mind ezek az ő fölöslegükből vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, a mije volt, oda veté.  

 

 


5

 

   És mikor némelyek mondának a templom felől, hogy szép kövekkel és ajándékokkal van felékesítve, monda:  

 

 


6

 

   Ezekből, a miket láttok, jőnek napok, melyekben kő kövön nem marad, mely le nem romboltatnék.  

 

 


7

 

   Megkérdék pedig őt, mondván: Mester, mikor lesznek azért ezek? és mi lesz a jel, mikor mind ezek meglesznek?  

 

 


8

 

   Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánok.  

 

 


9

 

   És mikor hallotok háborúkról és zendülésekről, meg ne félemljetek; mert ezeknek meg kell lenni előbb, de nem [jő] mindjárt a vég.  

 

 


10

 

   Akkor monda nékik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen;  

 

 


11

 

   És minden felé nagy földindulások lesznek, és éhségek és döghalálok; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égből.  

 

 


12

 

   De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek [titeket,] adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.  

 

 


13

 

   De ebből néktek lesz tanúbizonyságotok.  

 

 


14

 

   Tökéljétek el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre:  

 

 


15

 

   Mert én adok néktek szájat és bölcseséget, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik.  

 

 


16

 

   Elárulnak pedig titeket szülők és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek [némelyeket] ti közületek.  

 

 


17

 

   És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért.  

 

 


18

 

   De fejeteknek egy hajszála sem vész el.  

 

 


19

 

   A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket.  

 

 


20

 

   Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektől körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az ő elpusztulása.  

 

 


21

 

   Akkor a kik Júdeában [lesznek,] fussanak a hegyekre; és a kik annak közepette, menjenek ki abból; és a kik a mezőben, ne menjenek be abba.  

 

 


22

 

   Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, a mik megírattak.  

 

 


23

 

   Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokban a napokban; mert nagy szükség lesz e földön, és harag e népen.  

 

 


24

 

   És elhullanak fegyvernek éle által, és fogva vitetnek minden pogányok közé; és Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje.  

 

 


25

 

   És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog,  

 

 


26

 

   Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek.  

 

 


27

 

   És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni a felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel.  

 

 


28

 

   Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok.  

 

 


29

 

   Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a fügefát és minden fákat:  

 

 


30

 

   Mikor immár hajtanak, és [ezt] látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár.  

 

 


31

 

   Ezenképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.  

 

 


32

 

   Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek.  

 

 


33

 

   Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.  

 

 


34

 

   De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a nap:  

 

 


35

 

   Mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak.  

 

 


36

 

   Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!  

 

 


37

 

   Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák [hegyének] neveztetik.  

 

 


38

 

   És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy őt hallgassa a templomban.  

 

 


Luke 22

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: